Veszélyes örökség

„Ursule jobb kezében az imakönyvet, a másikban meg napernyojét tartva, keresztapjába karolt azzal a természetes bájjal, amellyel a szép nok szép noi mesterségük legnehezebb feladatait is megoldják. Ha igaz, hogy a gondolkodás mindenben visszatükrözodik, joggal mondhatjuk, hogy ez a magatartás isteni egyszeruséget fejezett ki. Ursule hálóköntös módjára szabott, s kék szalagokkal díszített fehér muszlinruhát hordott. Gallérját, amelyet a ruháéhoz hasonló szalagcsokrok kapcsoltak egybe, ugyancsak kék színu széles szalag szegélyezte véges-végig, s alatta észreveheto volt felsotestének szépsége. A sok kék, a szokék szépítoszere, varázslatosan kiemelte nyakának tompa-fehér színét. Hosszú, lebego végu kék öve karcsú, de hajlékonynak tuno alakra engedett következtetni, ami tudjuk, a noi nem egyik legcsábítóbb varázsa. Szalmakalapját ugyancsak kék szalagcsokrok díszítették, de nagyon takarékosan, s szalag erosítette állához, ami egyrészt kiemelte a kalap vakító fehérségét, másrészt cseppet sem homályosította el a szoke szépség arcborének makulátlan tisztaságát…”