Szabadság mindenek felett I.

Idén kétszáznegyven éves. Talapzaton álló szobor, arcéle nemes, mosolya egy múltbéli mindentudó bölcsé, aki meg nem értett lángészbol lett az idok során mindenki kedvencévé és eloképévé. Az én történetem nem oróla szól... hanem egy huszonegy éves fiúról, aki tépelodött, szorongott, hibát hibára halmozott. Aki néha elviselhetetlen volt. Kötekedo, nyugös, sértodékeny, túlzottan önérzetes, nemtörodöm, összeférhetetlen. A „libertas optima rerum” jelentése „szabadság mindenek felett”. O ezt kereste mindenütt, leginkább élete eme sorsfordító fél évében – az egyén, az alkotó, a haza, az emberiség szabadságát. Történet egy fiúról, akinek fájdalmas és küzdelmes utat kellett megtennie ahhoz, hogy talapzaton álló szobor legyen belole. Történet Róla, akit mindannyian ismerünk.