A koszívu ember fiai

1848 március 13-án az egész város felbolydult Bécsben. Richárd is ott van a bécsi utcákon. Egymásnak ellentmondó parancsokat kap, ezért nem használja, csak a kardja lapját, nem gyilkol, csak szétkergeti a csocseléket. Jeno, aki soha életében nem fogott kardot, egyik erkélyrol Ödönt hallja beszélni, ami megrémíti és eszébe jut, hogy ez a második lépcso ama magaslathoz. A forradalom minden történelmi korban izgalmas. A magyar történelemben a negyvennyolcas szabadságharc mérföldko, kivételes nemzedéket hozott magával. Sajátos közép-kelet-európai helyzet, hogy a politika szabta feladatok terhe a szépírókra hárul, így a nagy nemzedék muvészi tevékenysége összefonódik a közéleti szerepvállalással. A nemzetet bátorítani kell, hosszabb ideig vigasztalni, de leginkább elbódítani nagy eszmékkel, a dicso múlttal. Jókai, az elnyomatás korában a nemzet bánatát hosszasan vigasztalandó, fölhasználja a romantika minden eszközét. A Koszívu ember fiai témája a nemzeti függetlenségért vívott harc körül bonyolódik, mely függetlenséghez a szerzonek az a nem egészen illúziómentes elképzelése fuzodik, hogy a hazai kultúra fellendülését hozza. Nem hozta. Ugyanakkor önálló hadseregrol és független gazdasági életrol álmodik, melyekrol Világos mutatta meg világosan, hogy nem kivitelezheto. A szövevényes cselekményu regény ezeket a kérdéseket feszegeti a Baradlayak levegojével körülvéve. A Baradlay-fiúk eszményi hosök, mindhárman a maguk módján vívnak a reakció ellen, apjuk koszívu végrendeletének árnyékában. A reformkor, a forradalom és a megtorlás korának hangulatát pontos, finom rajzzal adja át Jókai. Richárd alakját egyenesen Kölcseyrol mintázta. Hosöket, árulókat, komformistákat és csalókat látunk, miközben a háttérben viharzik a történelem. A férje szellemével szembeszálló, aggódó édesanya, a csodaszép és tisztalelku hajadon, az anyjával közösen mesterkedo, eladósorban levo leány portréja a noi sorsok skáláját színesítik. És a szerzo által a nemzet ellenségeként számon tartott germanizálódás veszélye ezúttal sajátos fordulatot hoz: Baradlay Ödön hivatalosan jegyzett, azaz nem magyar keresztnevének Eugenre tévesztése, magyar megfeleloje, Baradlay Jeno számára teszi lehetové, hogy nemes áldozatot vállaljon. A három testvér erkölcsi gyozelme példaértéku. Láttunk már hasonló jelentoségu gyozelmet a magyar irodalomban, Zrínyinél.