Kényszerzubbony-Odüsszeia

A szerzo ismét összegyujtött versekkel szeretné megmutatni szabadverses, modern, avatgarde lírája színes választékát. A mindenség komplex összetettsége, élet és halál közötti összefüggo párhuzamosság, mindennapok hullámvölgyszeru érzékeny, hangulati remegései éltetik költeményeit. Folyamatos útkereséssel igyekszik továbbra is megkeresni egyéni hangjának modulációit. Pezsdítoen metafórikus szemléletmód, eros sokszor barokkos szózuhatagok, mindinkább a létkérdések feszegetésére fókuszálnak. Tragikus, szomorkás tudat, de fanyar életöröm is. Rejtett önirónia, és gunyos humor. Az olvasók a sorok mélyén furcsa kettosséget, összetettséget érzékelhetnek, mely minduntalan újraértelmezi velük a verseket. Ennek a költészetnek a lényegi híradása az útkeresés képlete.