A jó palócok

A muvek világa Mikszáth gyermekkorát idézi föl egyszeru történetekkel, falusi alakokkal, háttérben a gyönyöru tájjal, a fenséges természettel" – írja az eloszóban Kaiser László. Mikszáth korai elbeszélo muvészetének két tündökletes darabja A tót atyafiakban (1880) a népélet tragikus és muvészi szemlélése Arany János balladaköltészetéhez hasonlítja Mikszáth stílusát, akit a legnagyobb magyar írok sorában tartunk számon. A jó palócok (1881) kis történetek tudatos kompozíciójából áll össze. Számos forrásból eredo, több helyszínhez kötheto valós történetek (zsánerképek) szervezodnek ciklussá a kötet lapjain, azt az írói meggyozodést sugallva, hogy a halál nem egyenlo a pusztulással, de azt is, hogy a sors független az emberi akarattól. A palóc történetek gyujteménye a romantikus népiesség záró darabja. Hosei: Olej bacsa és Lapaj, a híres dudás, Bede Anna és a pogány Filcsik feledhetetlenek. Történeteiknek babonás modernségét Mikszáth a józan megfigyelés, a csaknem pozitivista kriticizmussal ellenpontozza.