Harcom - Mein Kampf

Isten kegyelm ből Braunauban az Inn mellett sz lettem. Ez a v roska ppen a k t n met llam hat r n fekszik, annak a k t n met llamnak a tal lkoz si pontj n, amelyeknek egyes t se legal bb is előtt nk, fiatalok előtt felt tlen l megval s tand letc lk nt lebeg. N met-Ausztri nak ism t egyes lnie kell a nagy n met anyaorsz ggal, spedig nem holmi gazdas gi ok miatt Nem Ennek az egyes l snek m g akkor is be kell k vetkeznie, ha az gazdas gilag k z mb s vagy ak r k ros lenne, be kell k vetkeznie a v rs gi k tel kekn l fogva. A n met n pnek addig nincs joga gyarmatpolitikai c lokat k vetni, am g nincs minden fia egy k z s llamban. Azonos v r egy llamba val . Csak ha a Birodalom hat rai az sszes n metet k r lz rj k, s ez a ter let nem tudja lakosait lelmezni, akkor fogja a n p ns ge arra megadni az erk lcsi jogot, hogy idegen ter leteket vegy nk birtokunkba. Akkor az ek ből kard lesz, s a h bor k nnyei megteremtik az ut doknak a mindennapi kenyeret. Ez a kis hat rmenti v roska nagy feladat jelk p v lett sz momra. De egy bk nt is ppen korunkban hat figyelmeztetően sz lőv rosom. T bb mint sz z vvel ezelőtt, haz nk legm lyebb megal ztat s nak idej n, itt halt v rtan hal lt szeretett N metorsz g rt a nacionalista, franciagyűl lő Johannes Palm, n rnbergi k nyvkereskedő. Nem volt hajland t rsait s f l tteseit el rulni, s neki is Leo Schlageter sorsa jutott oszt lyr sz l. Palmot is el rultak Franciaorsz gnak. Az uralkod rendszer egyik k pviselőj nek, az augsburgi rendőrkapit nynak jutott oszt lyr sz l az a szomor dicsős g. hogy rul s val az j n met hat s gi k zegek mintak pe legyen Severing r birodalm ban. (Severing Wilhelm Karl t bbs gi szocialista politikus (Mehrheitssozialist). 1920-30. k z tt t bbsz r n met bel gyminiszter. )