Az idoutazás tegnapja

A legtöbben úgy tudják, hogy csak az elso idogép muködésbe lépésének pillanatáig lehet visszautazni az idoben: ez a nap az idoutazás napja. Csakhogy létezik egy másik idotechnológia is, amely ennél a napnál jóval korábban került a Földre egy fejlett, idegen civilizáció jóvoltából, akiknek sikerült kijutni a saját idofolyamuk összeomlásából, de ezért súlyos árat fizettek.

Az idoutazás napja eseményei után másfél évtizeddel Rebeca Szatosi ennek a technológiának a segítségével elindul a múltba, hogy találkozzon édesapjával, az idoben eltunt fizikussal, és ezzel akaratlanul is olyan események láncolatát indítja el, amelyek az emberi civilizáció jelenének, jövojének és múltjának megsemmisüléséhez vezethetnek.

Beregi Bálint, az idoutazás feltalálója fiatal önmagával együtt dolgozik az idoutazás természetének megértésén és az idofolyam összeomlásának megállításán, de még úgy sincs nagy reményük a sikerre, hogy összefognak egy 20. századból kiemelt tudóscsapattal, köztük Albert Einsteinnel és Neumann Jánossal. Az ido túl gyorsan fogy, ráadásul a Maxwell-démonoknak nevezett idegen civilizáció, valamint a Haugen-dimenzió mikrouniverzumában, egy paradoxon-technológia révén létrejött poszthumán szervezet is útjukat állja.

A Brandon Hackett néven író Markovics Botond idoutazás-duológiájának záró kötetében az ido csapdájába került emberi civilizáció létezése a tét.